Körvonalazódik a BKK átalakítása: a MÁV buszos és vasúti közszolgáltatási szerződéseibe is belépne a közös közlekedésszervező

Újabb részletek derültek ki a budapesti és agglomerációs közösségi közlekedés szervezeti átalakításáról. A Fővárosi Közgyűlés elé kerülő, október 26-i előterjesztés már a tervezett állami–fővárosi együttműködés konkrét szerződéses, finanszírozási és irányítási kereteit is ismerteti. Autóbuszos szempontból különösen fontos, hogy a közös közlekedésszervezővé alakuló BKK megrendelőként belépne a MÁV Személyszállítási Zrt. 2025-ben kötött autóbuszos koncessziós szerződésébe, annak a budapesti agglomerációt érintő részében. Az átalakítás ugyanakkor nem járna automatikus szolgáltatóváltással, a meglévő viszonylatok és szolgáltatási szintek fenntartása mellett valósulna meg.

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának október 1-jei döntése nyomán megkezdődött a budapesti és agglomerációs közösségi közlekedés közös szervezeti kereteinek előkészítése. Az elképzelés szerint az állami tulajdonú OKK Országos Közlekedési Központ Zrt. 50%-os tulajdonrészt szerezne a BKK-ban, amely 2027. január 1-jétől BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ Zrt. néven működne tovább. A változás célja, hogy a fővárosi helyi közlekedés és a Budapesthez kapcsolódó elővárosi szolgáltatások megrendelése, hálózattervezése és finanszírozása egységes keretek közé kerüljön.

Az október 26-án keltezett főpolgármesteri előterjesztés az eddig ismert szándéknyilatkozatnál lényegesen részletesebben határozza meg az átalakítás végrehajtását. A dokumentumhoz kapcsolódó részvényesi és együttműködési megállapodás tervezete többek között rögzíti az állami tulajdonszerzés módját, a közös társaság feladatait, a meglévő közszolgáltatási szerződések kezelését, valamint a két tulajdonos közötti döntéshozatali és finanszírozási viszonyokat.

A BKK a MÁV autóbuszos szerződésében is megrendelővé válna

Az új konstrukció egyik legjelentősebb eleme, hogy a BKK nem pusztán koordinációs szerepet kapna az elővárosi autóbusz-közlekedésben, hanem a közszolgáltatások közvetlen megrendelőjévé is válna. Ennek érdekében az OKK-tól átvenné a budapesti végállomású, Budapest környéki közlekedési feladatokat ellátó autóbuszjáratokhoz kapcsolódó megrendelői jogokat és kötelezettségeket.

A tervezet szerint a BKK jogszabályon alapuló jogutódlással, szerződésátruházással vagy szerződésmódosítással lépne be a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel kötött, 2025. évi autóbuszos koncessziós szerződésbe, annak a budapesti és agglomerációs közlekedést érintő részében

A közös megrendelés a korábban fővárosi megrendelésben működő, majd állami hatáskörbe került kék agglomerációs autóbuszjáratok mellett a sárga Volán-járatok meghatározott körére is kiterjedne. A dokumentum ugyanakkor nem sorolja fel tételesen az érintett viszonylatokat, így egyelőre nem állapítható meg pontosan, hogy a jelenlegi autóbusz-hálózatból mely járatok kerülnek majd az új BKK megrendelői hatáskörébe.

Fontos különbség, hogy a megrendelői szerepkör átvétele önmagában nem jelent üzemeltetőváltást. A megállapodás a jelenlegi szolgáltatási és ellátási szintek fenntartását irányozza elő, miközben a közszolgáltatások tényleges teljesítését továbbra is az erre szerződött közlekedési vállalatok végeznék. A MÁV Személyszállítási Zrt. tehát az érintett járatok esetében is szolgáltató maradhatna, a megrendelői oldalon azonban az állami szervezet helyét a közös BKK venné át.

Az átalakítás egyik legfontosabb eleme a közlekedésszervezői hatáskörök egységesítése lenne. Az új BKK feladatai közé tartozna a fővárosi és elővárosi autóbusz-hálózat összehangolt menetrend- és hálózattervezése, a közszolgáltatási szerződések megkötése és módosítása, a szolgáltatók kiválasztása, a teljesítések ellenőrzése, valamint az ellentételezések elszámolása. A közös megrendelői struktúra a szolgáltatási kapacitások összehangolt meghatározását is lehetővé tenné, különös tekintettel a külső kerületek és az agglomeráció közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztésére.

A vasúti közszolgáltatási szerződéseket is érintené a változás

Az autóbuszos feladatok átvételével párhuzamosan a BKK az elővárosi vasúti közlekedésben is megrendelői szerepet kapna. A tervezet szerint a 2023–2033 közötti időszakra kötött vasúti közszolgáltatási szerződés Budapesthez kapcsolódó elővárosi szolgáltatásokat érintő részébe lépne be. Az előterjesztés ezt a szolgáltatási kört közelítőleg az S jelzésű elővárosi vonatokkal azonosítja, az érintett járatokat azonban nem sorolja fel tételesen.

Hasonló változás történne a HÉV-közlekedés esetében is, ahol a személyszállítási közszolgáltatás megrendelése kerülne át a közös BKK-hoz. A HÉV-pályahálózat működtetésével kapcsolatos megrendelői feladatok ugyanakkor továbbra is az OKK-nál maradnának. A személyszállítás és az infrastruktúra működtetésének megrendelői jogkörei tehát ezen a területen továbbra is elkülönülnének.

A közös közlekedésszervező feladatkörébe tartozna az egységes tarifarendszer, a jegyértékesítés, a bevételvédelem és az utastájékoztatás fejlesztése is. A dokumentum ezek részleges, majd hosszabb távon teljes integrációjával számol. A tervezett rendszer így túlmutatna a 2024-ben létrejött tarifaszövetségi együttműködésen, amely a jegyek és bérletek elfogadását már összehangolta, a közszolgáltatások megrendelésének kettősségét azonban nem szüntette meg.

Az állam közel kétmilliárd forintos tőkeemeléssel szerezne tulajdonrészt

A közös közlekedésszervező létrehozásához az OKK 1,98 milliárd forintos tőkeemelést hajtana végre a BKK-ban, amelynek keretében 1980 új részvényt jegyezne le. Ezzel az állami társaság és Budapest Főváros Önkormányzata egyaránt 50%-os tulajdonrésszel rendelkezne.

Az új tulajdonosi szerkezethez paritásos irányítás társulna. A társaság hattagú igazgatóságába a főváros és az OKK egyaránt három-három tagot jelölne, a határozatok elfogadásához pedig főszabály szerint legalább öt igazgatósági tag igen szavazatára lenne szükség. Az igazgatóság elnöki tisztségét évente felváltva töltenék be a két tulajdonos jelöltjei: páratlan években a főváros, páros években az OKK által jelölt tagok közül választanák az elnököt. A részvényesi közgyűlés döntéseihez mindkét tulajdonos egyetértése szükséges lenne. A megállapodás értelmében a BKK továbbra is teljes egészében köztulajdonban álló társaság maradna.

A megállapodástervezet a társaság operatív vezetésének kérdését is rendezi. A hivatalban lévő vezérigazgató megbízatása 2027. március 31-ig tartana, az ezt követő hároméves időszakra pedig az igazgatóságnak legkésőbb 2027. február 28-ig kellene kineveznie a vezérigazgatót. A dokumentum a jelenlegi vezető újbóli kinevezését is lehetővé teszi. A vezérigazgató munkáját négy, közlekedésszervezési, beruházási, kereskedelmi és gazdasági területért felelős vezérigazgató-helyettes segítené.

A közös tulajdonlás mellett a finanszírozás is alapvetően átalakulna. A BKK közlekedésszervezői tevékenységével összefüggő, bevételekkel nem fedezett indokolt költségeket a főváros és a Magyar Állam egyenlő arányban finanszírozná. A 2027. évre mindkét fél legalább 170 milliárd forintos hozzájárulást vállalna, vagyis az új rendszer legalább 340 milliárd forintos együttes finanszírozással indulna.

Az állami hozzájárulást a Közlekedési és Beruházási Minisztérium a központi költségvetésből, az OKK közreműködésével biztosítaná. A finanszírozás éves terven, havi előlegeken és utólagos elszámoláson alapulna. A megállapodás azt is rögzíti, hogy a finanszírozók hozzájárulása nominálisan nem lehet alacsonyabb az előző évi összegnél.

A BKK működésének hatékonyságjavításából származó megtakarításokat a tervezet szerint a közlekedési szolgáltatások színvonalának emelésére és fejlesztési beruházásokra kellene fordítani. A dokumentum ezek között külön nevesíti a közlekedésszervező szolgáltatásfejlesztő beruházásait, valamint a belső szolgáltató és a verseny nélkül kijelölt vasúti szolgáltató amortizációpótló beruházásait.

A BKV továbbra is fővárosi tulajdonban maradna

A BKK tulajdonosi átalakítása nem érintené a BKV tulajdonosi szerkezetét: a közlekedési társaság továbbra is Budapest Főváros Önkormányzatának kizárólagos tulajdonában maradna. Ugyanakkor a közös állami–fővárosi megrendelői rendszer kialakításával összefüggésben biztosítani kellene a BKV belső szolgáltatói jogállásának fennmaradását, amely lehetővé teszi a közszolgáltatások közvetlen, versenyeztetés nélküli odaítélését.

A részvényesi megállapodás emellett rögzíti, hogy a felek együttműködnek a fővárosi autóbuszos és kötöttpályás személyszállítási közszolgáltatások szétválasztásában, valamint külön szolgáltatási ágként történő működésük optimalizálásában. A dokumentum ugyanakkor nem rendelkezik a BKV társasági szétválasztásáról.

A szerződéses átállás még több döntést igényel

A közös közlekedésszervező működésének tervezett kezdő időpontja 2027. január 1., az átálláshoz azonban a részvényesi megállapodás jóváhagyása önmagában nem elegendő. A főváros és a BKK közötti feladatellátási keretmegállapodást, az érintett állami közszolgáltatási szerződéseket, a BKV működését szabályozó dokumentumokat, valamint a jelenlegi tarifaszövetségi megállapodást és annak technológiai rendelkezéseit is módosítani kellene.

Az új finanszírozási konstrukció állami támogatási megfelelőségéről a Támogatásokat Vizsgáló Iroda véleményét is be kell szerezni, az adójogi kérdések rendezéséhez pedig feltételes adómegállapításra lenne szükség. A tervezet szerint ezeknek az eljárásoknak még a 2027. január 1-jei hatálybalépés előtt le kellene zárulniuk.