A Volvo Buses elnöke szerint 2030-ra a villanyhajtás dominálhat a gyártó városi kínálatában

A Volvo Buses várakozásai szerint 2030-ra a vállalat globális városi autóbuszgyártásának akár 80%-át is elektromos hajtású járművek adhatják. A svéd gyártó ugyanakkor nem számol a dízeltechnológia gyors eltűnésével, különösen a fejlődő országok piacain, ahol a töltőinfrastruktúra hiányosságai és a finanszírozási korlátok továbbra is meghatározó szerepet játszanak a járműbeszerzésekben. Anna Westerberg, a Volvo Buses elnöke egy nemrég megjelent interjúban a vállalat piaci stratégiájáról, az elektromobilitás térnyeréséről és a hagyományos hajtásláncok jövőjéről is beszélt.

A Volvo Buses tevékenységében jelenleg két meghatározó üzletág különíthető el. Az értékesítés mintegy 30%-át a városi autóbuszok, míg hozzávetőleg 70%-át a regionális, távolsági és turistabuszok adják. A két szegmens eltérő piaci sajátosságokkal rendelkezik, amelyek nemcsak a járművek műszaki kialakítását, hanem a gyártó üzleti stratégiáját is alapvetően meghatározzák. Míg a városi autóbuszok piacát jellemzően nagy volumenű, közpénzből finanszírozott beszerzések alakítják, addig a távolsági és turistabuszok esetében a kisebb, de rendszeresebb megrendelések biztosítanak kiszámíthatóbb keresletet.

Az előrejelzések szerint a globális autóbuszpiac 2030-ig évente átlagosan mintegy 4%-kal bővülhet, elsősorban az urbanizáció, a növekvő közlekedési igények és a fenntarthatóbb közösségi közlekedés iránti kereslet hatására. A Volvo számára a növekedés egyik legfontosabb területét a városi közlekedés villamosítása jelenti, ugyanakkor a különböző régiók eltérő gazdasági és infrastrukturális adottságai miatt a gyártó nem tartja célravezetőnek egyetlen hajtástechnológia kizárólagos előtérbe helyezését.

2030-ra 80%-os elektromos részarányt várnak a városi buszoknál

Anna Westerberg szerint az elektromos hajtás térnyerése a városi autóbuszok esetében a leggyorsabb, hiszen ezek a járművek többnyire előre meghatározott útvonalakon, kiszámítható napi futásteljesítménnyel közlekednek, ami megkönnyíti a töltési infrastruktúra kialakítását és az energiafelhasználás tervezését. Emellett a helyi károsanyag-kibocsátás megszüntetése és a zajterhelés csökkentése is különösen fontos szempont a sűrűn lakott városi környezetben.

A Volvo Buses teljes autóbusz-értékesítésének jelenleg mintegy 10%-át teszik ki az elektromos hajtású járművek, a vállalat azonban arra számít, hogy 2030-ra a városi autóbuszok gyártásában már 80% körüli részarányt képviselhetnek a tisztán elektromos modellek. Ez jelentős átalakulást vetít előre, ugyanakkor fontos különbséget tenni a teljes autóbuszüzletág és a városi járművek között, hiszen utóbbiak jelenleg a Volvo értékesítésének kisebb részét adják.

A dízelmotoroknak továbbra is fontos szerep jut

A Volvo Buses ezért a következő években is számol a korszerű dízelmotorok alkalmazásával, különösen azokban a fejlődő országokban, ahol az elektromos közlekedéshez szükséges infrastruktúra még nem áll rendelkezésre megfelelő színvonalon.

Anna Westerberg hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság nem minden piacon és járműkategóriában ugyanazt jelenti. Véleménye szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a fejlődést sem, amelyet a legújabb generációs, alacsonyabb üzemanyag-fogyasztású dízelautóbuszok jelentenek a korábbi járművekhez képest. Ezek ugyanis fontos átmeneti szerepet tölthetnek be a közlekedés hosszabb távú dekarbonizációjában.

A vállalat megközelítése tehát nem a hagyományos és az elektromos hajtás szembeállítására épül, hanem arra, hogy az adott piac műszaki, gazdasági és üzemeltetési körülményeihez leginkább illeszkedő technológiát kínálja. Ez különösen fontos a fejlődő országokban, ahol a közösségi közlekedés korszerűsítése sok esetben már önmagában is jelentős előrelépést hozhat az energiahatékonyság, a közlekedésbiztonság és a környezeti terhelés szempontjából.

Latin-Amerika továbbra is stratégiai piac

A Volvo Buses nemzetközi tevékenységében továbbra is kiemelt szerepet játszanak a nagy befogadóképességű városi autóbuszok és a BRT-rendszerek, amelyek különösen Latin-Amerikában rendelkeznek jelentős hagyományokkal. A svéd gyártó az elmúlt évtizedekben számos nagyváros számára szállított csuklós és duplacsuklós autóbuszokat, egyes beszerzések volumene pedig önmagában is meghaladta az ezer járművet.

A BRT-rendszerek egyik legfontosabb előnye, hogy a kötöttpályás közlekedéshez közelítő szállítási kapacitást és menetidőt kínálhatnak, miközben kiépítésük általában kisebb beruházási költséggel jár, és az útvonalhálózat is rugalmasabban alakítható. A gyorsan növekvő nagyvárosok számára ezért továbbra is vonzó alternatívát jelenthetnek a közösségi közlekedési kapacitások bővítésére.

A Volvo szerint a fejlődő országokban az új autóbuszok beszerzése gyakran jóval többről szól az elöregedett járműállomány lecserélésénél. A korszerű, nagy kapacitású közösségi közlekedési rendszerek hozzájárulhatnak a torlódások mérsékléséhez, a munkahelyek könnyebb elérhetőségéhez és a városi életminőség javításához is.

Anna Westerberg arra is rámutatott, hogy a városi autóbuszbeszerzések sok országban politikai és társadalmi jelentőséggel bírnak. A döntéshozók számára ugyanis fontos cél lehet, hogy a lakosság számára biztonságosabb és megfizethetőbb közlekedési lehetőséget biztosítsanak a gyakran drága, magánüzemeltetésű kisbuszos szolgáltatások helyett.

A Volvo hasonló törekvések mentén az afrikai piacon is jelen van. Ennek egyik példája Angola, ahol a gyártó 2020-ban 153, akadálymentes közlekedésre kialakított autóbuszt szállított Luanda számára. A projekt nemcsak a járművek átadását, hanem a helyi szerviz- és alkatrészellátási háttér biztosítását is magában foglalta.

Nem elegendő pusztán autóbuszokat értékesíteni

A Volvo Buses stratégiájának másik meghatározó eleme, hogy a nemzetközi versenyben egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a járművek teljes élettartamára kiterjedő szolgáltatásoknak. Westerberg szerint a közlekedési vállalatok számára sok esetben nem az elsődleges beszerzési ár, hanem a rendelkezésre állás és a hosszú távon kiszámítható üzemeltetés jelenti a legfontosabb szempontot.

Ennek megfelelően a Volvo a járművek értékesítése mellett helyi szervizhálózatok kialakítására, szakemberek képzésére, az alkatrészellátás biztosítására és a helyi beszállítókkal való együttműködésre is hangsúlyt helyez. A vállalat szerint ezek a szolgáltatások különösen azokon a piacokon teremthetnek versenyelőnyt, ahol az alacsonyabb beszerzési árakkal versenyző gyártók jelentős nyomást gyakorolnak a hagyományos európai szereplőkre. A beszerzési ár ugyanis önmagában nem tükrözi a jármű tényleges gazdaságosságát, amelyet a teljes élettartamra vetített üzemeltetési költségek és a rendelkezésre állás is alapvetően befolyásolnak.