A Solaris is beszáll az amerikai buszpiacért folyó versenybe: már működik az elmirai üzeme

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Solaris észak-amerikai terjeszkedése: a lengyel buszgyártó anyavállalata, a spanyol CAF New York állambeli, elmirai létesítményében már júniusban megkezdődött az autóbuszgyártásra kialakított üzem működése. A mintegy 37 ezer négyzetméteres gyártóterülettel rendelkező telephely a jövőben az Egyesült Államok piacára szánt Solarisok előállításának központja lehet. Az első tíz megrendelt villanybusz még Lengyelországban készül, a hosszabb távú tervek azonban már amerikai gyártással számolnak, ráadásul az akkumulátoros típusok mellett hidrogénüzemanyag-cellás autóbuszok és trolibuszok is szerepelnek a gyártó elképzelései között.

A Solaris október 5-én, a chicagói APTA TRANSform & EXPO kiállításon mutatta be az észak-amerikai piacra kifejlesztett Urbino 40 electric városi villanybuszát, amelyet a későbbiekben egy 60 lábas, csuklós változat is követ. A két típus bevezetése azonban csak az első lépés a lengyel gyártó hosszú távú tengerentúli stratégiájában, amelynek megvalósításához elengedhetetlen a helyi gyártási kapacitások és beszállítói háttér kialakítása. Ebben meghatározó szerep jut a CAF már meglévő amerikai ipari infrastruktúrájának, amelyre támaszkodva a Solaris a kezdeti, kis darabszámú megrendeléseken túl a nagyobb volumenű beszerzések kiszolgálására is fel kíván készülni.

A terjeszkedés ipari hátterét a CAF New York állambeli, elmirai üzeme biztosítja, ahol a spanyol vállalatcsoport már hosszú évek óta vasúti járművek gyártásával és összeszerelésével foglalkozik. A létesítményt az elmúlt időszakban az autóbuszgyártás követelményeihez is hozzáigazították, a Solaris gyártástechnológiájának átadásával és a szükséges berendezések telepítésével. Agata Stańda, a Solaris vezérigazgatójának tájékoztatása szerint az új autóbuszgyártó egység működése 2026 júniusában kezdődött meg. A vállalat időközben az amerikai Szövetségi Közlekedési Hatóság (Federal Transit Administration, FTA) járműgyártói nyilvántartásába is bekerült, ami újabb fontos lépés az Egyesült Államok közösségi közlekedési piacán való tartós jelenlét kialakítása felé.

Az elmirai telephelyen mintegy 400 ezer négyzetlábnyi, vagyis hozzávetőleg 37 ezer négyzetméternyi gyártóterület áll rendelkezésre. Az autóbuszok számára külön épületet alakítottak ki, amelyet többek között festő- és mosóállásokkal, klímakamrákkal, valamint a járművek ellenőrzéséhez és vizsgálatához szükséges tesztberendezésekkel szereltek fel.

A júniusi üzemindítás ugyanakkor nem feltétlenül jelenti a Solaris-autóbuszok tényleges sorozatgyártásának megkezdését. A gyártó egyelőre nem közölt egyértelmű információt arról, hogy elkészült-e már az első Elmirában összeszerelt autóbusz. Valószínűsíthető, hogy a létesítményben jelenleg még a gyártás előkészítése, a technológiai folyamatok beállítása és az esetleges próbagyártás zajlik, a sorozatgyártás tényleges indulásának időpontja azonban egyelőre nem ismert.

A Solaris első amerikai megrendelői a Seattle térségében működő King County Metro, valamint a San Francisco Municipal Transportation Agency (SFMTA). Előbbi két szóló és két csuklós, utóbbi pedig három-három járművet rendelt az új típuscsaládból, így a két beszerzés együttesen tíz autóbuszt jelent. A kezdeti széria még a Solaris lengyelországi üzemében készül, a Seattle-be szánt példányok átadását 2026 végére, a San Franciscó-i járművekét pedig 2027 tavaszára tervezik. Ezek a viszonylag kis darabszámú megrendelések elsősorban a típusok amerikai bevezetését és a helyi üzemeltetési tapasztalatok megszerzését szolgálják, ugyanakkor fontos referenciát jelenthetnek a későbbi, nagyobb volumenű beszerzéseknél is.

A Solaris amerikai piacra lépésének időzítése korántsem véletlen. Az észak-amerikai városi autóbuszpiacon az elmúlt években jelentősen megfogyatkozott a gyártók száma: a Proterra csődje, a Nova Bus amerikai gyártásának megszüntetése és az ENC korábbi kivonulása után a nagy méretű városi autóbuszok piacát lényegében két meghatározó szereplő, a New Flyer és a Gillig uralja. A beszűkült kínálatot tovább súlyosbítja, hogy a megmaradt gyártók jelentős rendelésállománnyal dolgoznak, ami hosszú szállítási határidőkhöz vezetett. Az amerikai kormányzati számvevőszék (GAO) 2025-ben közzétett jelentése szerint egyes közlekedési vállalatok akár kétéves várakozási idővel is számoltak az új autóbuszok beszerzésénél. A Solaris megjelenése ezért a megrendelők számára is fontos lehet, hiszen újabb gyártókapacitást és beszerzési alternatívát jelenthet egy erősen koncentrált piacon. Ezt a King County Metro vezérigazgatója, Michelle Allison is hangsúlyozta az első szerződés bejelentésekor, amikor a lengyel gyártóval kötött megállapodást kifejezetten a buszgyártói kapacitáshiány enyhítésének egyik lehetséges eszközeként értékelte. A lengyel gyártó washingtoni székhellyel Solaris North America néven külön társaságot is létrehozott a térségbeli tevékenységek koordinálására. A vállalat elnöke, Fernández szerint Észak-Amerika a CAF 2030-ig szóló stratégiájában is kiemelt szerepet kap, mint a világ egyik legjelentősebb közösségi közlekedési piaca.

Az amerikai gyártás kiépítése ugyanakkor nem pusztán üzleti megfontolás, hanem a helyi piacra jutás egyik alapvető feltétele is. Az Egyesült Államokban ugyanis a szövetségi forrásból támogatott közlekedési járműbeszerzésekre szigorú hazai gyártási követelmények vonatkoznak, amelyeket az úgynevezett Buy America szabályozás rögzít. A Federal Transit Administration (FTA) által alkalmazott előírások értelmében az autóbuszokba beépített alkatrészek és részegységek költségalapon számított amerikai értékhányadának meg kell haladnia a 70%-ot, miközben a végső összeszerelést is az Egyesült Államokban kell elvégezni. Az acél- és vastermékekre emellett különösen szigorú eredetkövetelmények vonatkoznak: az érintett termékek teljes gyártási folyamatának, az alapanyag előállításától a végső megmunkálásig, amerikai területen kell történnie.

Az amerikai piacra jutás nehézségeivel egyébként már az Ikarus is szembesült az 1980-as években. Akkoriban a szövetségi forrásból finanszírozott autóbusz-beszerzéseknél még 50%-os amerikai értékhányadot követeltek meg, ezért az észak-amerikai piacra szánt Ikarus 286-osok számos helyi gyártású főegységet, köztük Cummins dízelmotorokat, Allison automata sebességváltókat, Rockwell futóműveket, Sheppard kormánygépeket és Westinghouse fékrendszereket kaptak. A követelmények 1991-ben tovább szigorodtak, amikor az előírt amerikai értékhányad 60%-ra emelkedett, így a későbbi Ikarus 400-as sorozat, majd a NABI autóbuszai még nagyobb arányban támaszkodtak amerikai beszállítókra. Azóta azonban olyan mértékben szigorodtak az amerikai gyártási követelmények, hogy a szövetségi forrásból finanszírozott autóbusz-beszerzéseken való részvételhez mára gyakorlatilag elengedhetetlenné vált a helyi gyártás. A szigorítások következtében a NABI egykori, Magyarországon gyártott autóbusz-karosszériák amerikai összeszerelésére épülő gyártási modellje ma már változatlan formában nem felelne meg a Buy America követelményeinek.

A szabályozás célja, hogy a szövetségi közpénzekből megvalósuló beruházások minél nagyobb arányban az amerikai ipart és munkahelyteremtést támogassák. A követelmények alól csak meghatározott feltételek mellett adható mentesség, például megfelelő amerikai gyártó hiányában, közérdekből, vagy akkor, ha az amerikai termékek alkalmazása több mint 25%-kal növelné a projekt összköltségét. A Solaris első tíz autóbusza azért készülhet még Lengyelországban, mert ezeket a beszerzéseket nem a Buy America rendelkezéseinek hatálya alá tartozó szövetségi forrásokból finanszírozzák.

A Solaris számára ugyanakkor a helyi összeszerelés megteremtése önmagában még nem jelent garanciát a hosszú távú piaci sikerre. Legalább ilyen fontos lesz az amerikai beszállítói háttér kiépítése, a szükséges alkatrészek helyi beszerzésének biztosítása, valamint a megfelelő szerviz- és alkatrészellátási hálózat kialakítása. A zéró emissziós autóbuszok esetében mindez különösen összetett feladat, hiszen az akkumulátorok, a teljesítményelektronikai rendszerek és a töltőberendezések műszaki kompatibilitása mellett a karbantartási háttér és a szakemberképzés is meghatározó szerepet kap. Az elmirai üzem tehát a piacra lépés ipari alapját teremtheti meg, a tartós versenyképességhez azonban egy átfogó helyi beszállítói és szolgáltatási háttér kiépítésére is szükség lesz.

A Solaris hosszabb távú céljai között már a nagyobb volumenű amerikai megrendelések megszerzése is szerepel. A San Franciscó-i közlekedési vállalat 2025 augusztusában tartott igazgatósági ülésén elhangzott tájékoztatás szerint a Solaris már akkor egy jelentősebb, amerikai gyártású autóbuszokra vonatkozó megrendelés megszerzésén dolgozott, és céljai között szerepelt az állami szintű közös beszerzési rendszerekhez való csatlakozás is. Utóbbiak lehetővé teszik, hogy a közlekedési vállalatok már megkötött keretszerződések alapján, önálló, teljes körű közbeszerzési eljárás nélkül is hozzájuthassanak az általuk igényelt járművekhez.

A lengyelek észak-amerikai tervei ráadásul nem korlátozódnak az akkumulátoros villanybuszokra. A vállalat a helyi piacon hosszabb távon három zéró emissziós járműkategóriával számol: akkumulátoros elektromos autóbuszokkal, hidrogénüzemanyag-cellás buszokkal és trolibuszokkal. Ez összhangban áll a gyártó európai termékstratégiájával, amelyben az alternatív hajtásrendszerek már évek óta meghatározó szerepet töltenek be. A trolibuszok területén ráadásul a Solaris már rendelkezik észak-amerikai referenciával, hiszen a kanadai Vancouver közlekedési vállalata, a TransLink jelentős megrendelést adott le a lengyel gyártónál.

A Solaris amerikai piacra lépési programja 2023-ban, még a Joe Biden vezette adminisztráció idején indult, amikor az Egyesült Államok szövetségi közlekedéspolitikája kifejezetten ösztönözte a közösségi közlekedés villamosítását és az alacsony, illetve zéró emissziós járművek elterjedését. A 2021-ben elfogadott infrastrukturális beruházási törvény jelentős többletforrásokat biztosított az autóbuszflották korszerűsítésére, valamint az elektromos és hidrogénüzemű járművekhez szükséges energiaellátási infrastruktúra fejlesztésére. Ez kedvező környezetet teremtett egy olyan gyártó számára, amely már eleve a zéró emissziós hajtásrendszerekre építette észak-amerikai termékkínálatát.

A politikai környezet azonban időközben jelentősen megváltozott. A 2025 januárjában hivatalba lépett Donald Trump-adminisztráció energiapolitikájában ismét a fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásának ösztönzése került előtérbe, miközben a korábbi kormányzat több elektromobilitást támogató intézkedését felülvizsgálták vagy visszafogták. Ez a szemléletváltás a Solaris számára is komoly kihívást jelenthet, hiszen a vállalat amerikai stratégiája kizárólag zéró emissziós autóbuszokra épül. A szövetségi prioritások átrendeződése különösen a jövőbeni beszerzések finanszírozását és az alternatív hajtásrendszerek iránti kereslet alakulását befolyásolhatja.

A korábbi támogatási rendszer egyes elemei ugyanakkor továbbra is működnek. Ezek közé tartozik a Low or No Emission Vehicle Program, amely az alacsony és zéró emissziós autóbuszok beszerzéséhez, valamint a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztéséhez biztosít szövetségi forrásokat. Az FTA 2026 nyarán újabb, mintegy 610 millió dolláros támogatási keretet hirdetett meg autóbuszok és kapcsolódó létesítmények finanszírozására, amelyből hozzávetőleg 589 millió dollárt az alacsony és zéró emissziós járműveket támogató program számára különítettek el. A források tehát továbbra is rendelkezésre állnak, felhasználásuk azonban nem kizárólag az akkumulátoros és hidrogénüzemű autóbuszokra korlátozódik, így a Solaris által kínált technológiáknak más, szintén támogatható hajtásrendszerekkel is versenyezniük kell.

A Solaris amerikai terjeszkedése szempontjából ezért különösen felértékelődhetnek az egyes államok és nagyvárosok saját közlekedésfejlesztési célkitűzései. Kalifornia és Washington állam például továbbra is fontos piacot jelenthet a zéró emissziós autóbuszok számára, különösen azoknál az üzemeltetőknél, amelyek már megkezdték flottájuk villamosítását. A lengyel gyártó számára a következő évek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az első tíz jármű üzemeltetési tapasztalataira építve újabb megrendeléseket szerezzen, és az elmirai gyártás felfuttatásával a nagyobb volumenű beszerzések kiszolgálására is felkészüljön.