Három év börtönre ítélték a Volánbusz és DAKK korábbi vezérigazgatóját egy 20 autóbuszt érintő beszerzési ügyben

Három év letöltendő szabadságvesztésre ítélte első fokon a Gyulai Törvényszék Fekete Antalt, a Volánbusz Zrt. és a DAKK Zrt. korábbi vezérigazgatóját egy húsz autóbusz tartós bérletéhez kapcsolódó hűtlen kezelési ügyben – számolt be róla a 24.hu. A bíróság megállapítása szerint a közlekedési társaságoknak összesen több mint 744 millió forintos vagyoni hátrányt okozó konstrukcióban egy közvetítő vállalkozás jelentős bevételhez jutott anélkül, hogy a járművek beszerzését saját forrásból finanszírozta volna. A 2026 márciusában meghozott, nem jogerős ítélet részletei csak most kerültek szélesebb nyilvánosság elé.

A 24.hu október 19-én megjelent beszámolója szerint a büntetőeljárás középpontjában egy 2014-es autóbusz-beszerzés állt. A DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt., amelynek vezérigazgatója ekkor Fekete Antal volt, húsz új autóbusz tartós bérletére írt ki közbeszerzést, amelyen egyetlen vállalkozás tett ajánlatot. A céget Fekete egyik barátja vezette, a vállalkozás pedig korábban nem foglalkozott autóbuszok bérbeadásával, és a járművek megvásárlásához szükséges saját tőkével sem rendelkezett. A bírósági megállapításokat ismertető sajtóbeszámolók szerint Fekete a kedvezőbb finanszírozási lehetőségek ellenére kötött előnytelen bérleti szerződést a vállalkozással.

A konstrukció lényege az volt, hogy a húsz autóbusz beszerzését egy lízingtársaság finanszírozta, miközben a közlekedési vállalatok a közvetítőként fellépő bérbeadóval kötöttek négyéves szerződést. A bírósági megállapítások szerint a bérbeadó havonta mintegy 10,8 millió forinttal nagyobb összeget kapott a közlekedési társaságoktól, mint amennyit a járművek finanszírozására fordított.

A konstrukció költségeit jól érzékelteti, hogy a 48 hónapos bérleti időszak alatt autóbuszonként havonta nettó 1 612 500 forintot, a húsz jármű után összesen havi 32,25 millió forintot fizettek ki. Ez a négyéves futamidő alatt egyetlen autóbusz esetében 77,4 millió, a teljes flottára vetítve pedig 1,548 milliárd forintos kiadást jelentett. Ezeket a pénzügyi részleteket a 24.hu beszámolója nem bontotta ki. A konstrukció révén a járművek a piaci árukhoz képest rendkívül költségesnek bizonyultak, ráadásul a jelentős bérleti díjak ellenére a szerződés lejártakor nem kerültek a DAKK Zrt. tulajdonába. A buszok tulajdonjogát ugyanis a bérbeadó szerezte meg, amely később értékesítette őket. A bíróság a konstrukcióval összefüggésben összesen 744 514 170 forint vagyoni hátrányt állapított meg.

Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy a DAKK 2014-ben egy másik közbeszerzés keretében 32 új Volvo autóbuszt is vásárolt, összesen nettó 2,315 milliárd forintért, ami járművenként átlagosan mintegy 72,4 millió forintos vételárat jelentett. A beszerzés 30 Volvo 8900-as és két Volvo 9700-as autóbuszt foglalt magában, köztük háromtengelyes regionális és magasabb felszereltségű távolsági kiviteleket is, amelyek eleve magasabb árkategóriát képviseltek. Ennek ellenére az egy járműre jutó átlagos vételár mintegy ötmillió forinttal alacsonyabb volt, mint amennyit a vitatott konstrukcióban egyetlen Volvo 8900 LE négyéves bérletéért fizettek. A különbség különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a 32 megvásárolt autóbusz a Volánbusz tulajdonába került.

Volvo 8900 LE autóbuszokról volt szó

Bár a 24.hu szintén nem tér ki az érintett autóbuszok típusára, az ügyben szereplő húsz jármű egy 2014-ben forgalomba állított, hosszított kivitelű Volvo 8900 LE-flotta volt. A járművek a dél-alföldi Volán-társaságokhoz kerültek: nyolc a Tisza Volánhoz, öt-öt a Körös és a Kunság Volánhoz, kettő pedig a Bács Volánhoz.

A beszerzés idején a DAKK vezérigazgatói tisztségét Fekete Antal töltötte be, aki 2013 augusztusától irányította a dél-alföldi regionális közlekedési központot. Ezzel párhuzamosan 2015 áprilisától a Volánbusz Zrt. vezérigazgatója is volt. Mindkét társaság élén 2018-ban Dávid Ilona, a MÁV korábbi elnök-vezérigazgatója váltotta.

A beszerzés történetével korábban a Magyarbusz.info is foglalkozott. A 48 hónapos bérleti időszak 2018-as lejáratát követően a buszok kikerültek a közforgalmú személyszállításból, majd hosszabb kényszerpihenő után, 2020-ban a hat regionális közlekedési központ beolvadásával időközben országos hatáskörűvé vált Volánbusz Zrt. vásárolta meg őket újabb közbeszerzési eljárás keretében. Így a járművek végül visszakerültek az állami közlekedési társasághoz, immár saját tulajdonként.

A buszokat ugyanakkor csak második nekifutásra sikerült megvásárolni. A regionális közlekedési központok flottakezelője, a Volán Buszpark Kft. első közbeszerzési eljárását ugyanis eredménytelenné nyilvánították. Az első beszerzési kísérlet során készült szakértői jelentések megállapították, hogy az egyedüli ajánlattevő, a CITY-LEASING Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által megajánlott, darabonként nettó 49,4 millió forintos vételár közel 40 százalékkal meghaladta a járművek akkori piaci értékét, ráadásul a felajánlott finanszírozási feltételek is kedvezőtlenebbek voltak a piacon elérhető konstrukcióknál. A közbeszerzés lezárását követően a Volánbusz 2019 decemberében újabb eljárást indított a csaknem másfél éve forgalmon kívül álló, átlagosan 300–400 ezer kilométert futott autóbuszok megvásárlására. Ezúttal már sikerrel: a Volvo Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. összesen nettó 576 millió forintért, vagyis darabonként 28,8 millió forintért ajánlotta meg a húsz járművet. A két eljárásban szereplő ajánlati ár között így autóbuszonként 20,6 millió, a teljes flottára vetítve pedig 412 millió forint különbség mutatkozott.

Már 2015-ben feljelentés történt

Az ügy nem új keletű: a beszerzés körülményei miatt már 2015-ben feljelentést tett Hoffmann Antal, a DAKK akkori szakszervezeti vezetője és felügyelőbizottsági tagja. Ráadásul a vitatott bérleti konstrukció már annak idején sem maradt visszhang nélkül: az ügylet körülményei a DAKK Zrt.-n belül is ismertek voltak, és már akkor komoly felháborodást váltottak ki. A beszerzéssel kapcsolatos aggályok tehát nem utólag, a büntetőeljárás során merültek fel, hanem már a szerződéskötést követő időszakban is megfogalmazódtak a társaságon belül. A nyomozást követően 2022-ben emeltek vádat, az elsőfokú ítélet pedig 2026 márciusában született meg.

A Gyulai Törvényszék Fekete Antalt három év letöltendő szabadságvesztésre, tízmillió forint pénzbüntetésre ítélte, emellett három évre eltiltotta a gazdasági társaságok vezetésétől és a közügyek gyakorlásától. A bíróság a vagyoni hátrány megtérítéséről is rendelkezett, továbbá vagyonzárat rendelt el. Az ítélet nem jogerős.

Külön figyelmet érdemel, hogy bár a bírósági döntés már márciusban megszületett, annak részletei csak hét hónappal később, a 24.hu mostani beszámolójával kerültek szélesebb sajtónyilvánosság elé. Egyelőre nem ismert, hogy az ítélet korábbi nyilvánosságra kerülésének elmaradása milyen körülményekre vezethető vissza.

Forrás: 24.hu, 2026. október 19.; a Magyarbusz.info korábbi, a Volvo 8900 LE autóbuszok visszavásárlásával foglalkozó beszámolói.