Mager Andrea: az állami közszolgáltatók teremtették meg a gazdaság újraindításának alapját

Az állami közszolgáltató vállalatok jelenlegi helyzetéről és a koronavírus-járvány okozta válság ezen társaságokra gyakorolt hatásairól is beszélt Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kedden a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. 

A miniszter asszony még április elején, a Figyelőnek adott interjújában beszélt arról, hogy az első negyedévi számok alapján 1-1,5 hónap múlva kaphatnak teljes képet a válság állami közszolgáltatók működésére gyakorolt hatásáról. Ezzel kapcsolatban most elmondta, hogy már pontosabban látják a likviditási helyzetet, és a vállalatok eredményére gyakorolt hatását is jobban fel tudják mérni. Megállapítható, hogy az állami vállalatokat a piaci cégekhez hasonlóan - ami persze nem meglepő - meglehetősen rosszul érintette a válság. Közülük is a legnehezebb helyzetben a közszolgáltató cégek vannak, hiszen nekik továbbra is biztosítaniuk kell az ellátásbiztonságot, a szolgáltatásoknak továbbra is működniük kell és természetesen a járvány elleni védekezés alapkövetelményeinek is eleget kell tenniük. Ezek mind pénzügyi erőforrás, mind munkaszervezés szempontjából komoly áldozatokat és kiadásokat követeltek az állami cégektől és a bevételekben is komoly visszaesés tapasztalható. Megjegyezte, hogy emiatt kevésbé aggódik, hiszen ebben az időszakban a legfontosabb az volt, hogy a közszolgáltatásokban fennakadás ne legyen, a magyar emberek számíthassanak az állami vállalatok megbízható teljesítményére a rendkívüli körülmények között is. Hozzátette, hogy a stratégiai közszolgáltató vállalatok a pandémiás időszak alatt is zavartalanul, biztonságosan és kiegyensúlyozottan működtek egy megszokottól teljesen eltérő üzemmódban, ez pedig mindenképpen szolgálta az állampolgárok mindennapi kényelmét.

Elmondta, hogy a járványügyi védekezés közvetlen költségei mintegy 14 milliárd forintjába kerültek eddig az állami cégeknek, a legtöbbet az MVM csoport költötte. A Magyar Posta is sokat fordított a védekezésre, legalább 2,5 milliárd forintot, és hasonló nagyságrendben költött a MÁV is. A Volánbusznál a többletkiadások költségei néhány százmillióra tehetők - erről Dávid Ilona, az állami busztársaság elnök-vezérigazgatója beszélt múlt hét pénteken.

Mager Andrea kiemelte, hogy a közszolgáltatások nélkül valóban megállt volna az élet Magyarországon, tehát lényegében ezek a vállalatok teremtették meg a gazdaság újraindításának alapját. Hozzátette, egyes állami társaságok jövőjét teljesen új alapokra helyezte a válság, ezen belül pedig rendkívüli kihívásként említette a közlekedési szektort. Mint fogalmazott, fontos, hogy az állam által a polgároknak nyújtott rendkívül fejlett és széleskörű a közösségi közlekedés megfelelő színvonalon működjön, ennek kapcsán pedig itt az ideje elgondolkodni azon, hogy a MÁV és a Volánbusz szolgáltatásait még jobban közelítsék egymáshoz. A Fónagy János államtitkár vezette menetrend-csoport számos újítási lehetőséget vett észre a menetrendek összehangolásában is. Mager Andrea szerint a koronavírus okozta válság legfontosabb tapasztalata az, hogy a méret igenis számít, a mérethatékonyság fontos az állami vállalatok esetében is, így tehát ahol lehetőség van rá, ott meg kell találni a közös irányítás módját az azonos funkciót ellátó állami vállalatok esetében is.

A miniszter asszony utóbbi kijelentése jelzésértékű lehet a MÁV és a Volánbusz szakmai körökben és a médiában időről időre előkerülő lehetséges összevonása szempontjából - legutóbb Tarlós István volt budapesti főpolgármester lengette be az elképzelést néhány nappal ezelőtt -, így könnyen elképzelhető, hogy a koronavírus-járvány adhatja meg a végső lökést a két állami nagyvállalat összebútorozásához.

Címlapkép: Stiller Ákos / Portfolio